Sziasztok!
Nagyon sajnálom hogy nem volt rész már vagy 2 hete. Igazán röstellem.
De elromlott a tabletom, amiről írom a részeket és gépközelbe is csak
ritkán jutok! :/ Remélem ettől még nem pártoltatok el mellőlem. Ígérem
próbálom majd gyakrabban hozni a részeket! Nagyon közönöm a sok komit,
esküszöm mikor megláttam, majdnem leestem a székről.Mint mondtam ez a rész
kétszer olyan hosszú lett mint a többi! De nem is húzom
tovább az időt, jó olvasást kívánok! HA tetszik ne feledjetek feliratkozni és komizni sem!
Xx: Mad
Lehet gyilkos, de azt nem néztem volna ki belőle hogy megütne. Hogy miért is nem? Fogalmam sincsen róla. Túl pozitív voltam vele kapcsolatba. Tévedtem.Arcomat sós könnyek áztatták, felnéztem rá. Fekete szeme azonnal visszaváltott zöldre amik ijedten pásztázták testem minden részét.
-Sajnálom! -guggolt le mellém
Én nem feleltem csak vártam mi történik, vártam a semmit. Lassacskán megnyugodtam, kaptam tőle egy pólót, és egy boxert, azzal vonultam be a fürdőbe. Lehámoztam magamról a koszos, szakadt ruhát majd beálltam a kabinba és perceken át engedtem magamra a forró vizet. Megmostam hajam és csak áztam. Egész életemben boldogan éltem, a családommal egészen idáig. Mint a szélvihar úgy dúlta fel megszokott napjaimat az a bizonyos nap. Elvesztettem a szüleim, egyedül maradtam. Senkinek sem kívánom ezt a sorsot. Borzalmas!Gondolat menetemből az ajtón dörömbölő srác zavarta meg.
-Mit csinálsz odabenn már vagy fél órája!? HA nem jössz ki esküszöm berúgom az ajtót!- fenyegetett
-Nyugodj már meg! csak hajat mostam!-feleltem közben pedig gyorsan magamra kaptam ruháim.
Kinyitottam az ajtót és dühösen néztem rá.
-Megengeded hogy megszárítsam a hajam vagy inkább fázzak meg?- fésültem hajam.
-Majd én megszárítom annyival kevesebb az esélye egy szökési kísérletnek!-felelte
Behozott egy széket és neki is állt hajam szárításának. Fiú létére meglehetősen ügyes volt, mikor végzett simára fésülte hajam.
-Kész!-jelentette ki majd elpakolta a hajszárítót.
-Hol tanultad meg?-kérdeztem
-Ugyan mit?
-A hajam szárítását. Hogy hogy így tudtad?
Na jó ez így érdekes mert most ki ne tudna hajat szárítani, de ő máshogy csinálta mintha már gyakorlott lenne benne.
-Jah, hogy azt. Van egy nővérem Gemma, gyakran segítettem neki ha megkért rá.- válaszolt.
-Ühüm! -bólogattam.
Megindultam a fekhelyen felé mikor elkapta csuklóm.
-Mi van? - fordultam felé türelmetlenül.
-Velem alszol!
-Mi?! Azt már nem, elfelejthetsz Harry!- mondtam
-De igen, mert nem hagyom hogy megint az éjszaka közepén felriadj és ne hagyj aludni! - magyarázta.
Pár perc elteltével nagy nehezen meggyőzött. Bementem a szobába, átsétáltam az ágy jobb oldali felére, majd bebújtam a paplan alá.
Ő is hasonló kép tett. Közelebb húzott magához majd átkarolta derekam.
-Héé! Azt mondtam alszom veled egy ágyba nem azt hogy veled ilyen közelségbe.- löktem el magamtól amire csak egy nevetést hallatott.
-Okey!- még háttal is tudtam hogy vigyorog.
*******************
Reggel Harry csupasz mellkasán feküdtem, míg ő csípőmnél fogva tartott, ráadásul ébren is volt és ez ellen nem tett semmit.. ijedten ugrottam fel, ám a hirtelen mozdulatól teljesen elgémberedett lábaim feladták a szolgálatot így sikoltva estem a földre, amin ő csak röhögött.
-Miért hagytad?!- förmedtem rá.
-Nekem tetszett! Ne mond hogy neked nem.- vigyorgott önfeledten
-Hát nem!
-Hazudsz! - erősködött
- Akár hazudok akár nem, az nem tartozik rád.- mondtam majd kikelve az ágyból indultam i a konyhába.
Hasam korgott, és már a szemem is kopogott az éhségtől ugyanis tegnap már vacsorát sem ettem. A hűtőben talált 6 darab tojást megcsináltam tojásrántottának. Nem fogom megenni mindet azt már most tudom, majd Hazza is biztos eszik belőle, szóval csak elfogy. Mikor elkészült, két tálba elosztottam hogy tudjon hűlni egy kicsit.
-Házikozt!- hallottam meg rekedtes hangját a háttérből.
Bólintottam majd leültem az asztal egyik felére és neki is láttam. Pár perc alatt el is fogyott, a tálakat elmosogattam.
-Jól főzöl. Megtudnám szokni.- kacsintott
-Ha rajtam múlik nem fogod. Nem vagyok az anyád, csinálj magadnak.- feleltem majd faképnél hagyva ott hagytam.
Visszamentem a szobába, ahol beágyaztam majd mikor már kezdtem volna öltözni a régi ruhámba, Harry megállított.
-Tessék ezt vedd fel!- nyújtott felém egy fekete farmert és egy hozzáillő fehér pólót aminek az elején egy ezüst halálfej virított.- Tegnap kértem kölcsön Gemtől hogy ne a szakadt ruháid hord.-felelte és kiment a helységből magara hagyván a nyugodt öltözéshez. Gyorsan magamra kaptam az új göncöm majd levonultam megindultam a kijárat felé. Mikor nyitottam az ajtót, becsapta azt.
-Hova készülsz? - vetette oda
-Ki! Csak nem gondolod hogy örök életembe itt fogok benn poshadni basszus.- válaszoltam
-Hm.. ez egész jól hangzik, valahogy én így terveztem. - nevetett
-Ne már! -nyögtem fel keservesen
-Na jó, elmehetsz de maximum egy órára. Értve vagyok!?- komolyodott el
-Köszönöm.
Ahogy ezt kimondtam megindultam. Kiérve a házból a kellemes friss levegő szele csapott meg, végre egy kis szabadság, ha nem is túl sokáig.. Lényeg hogy egyedül lehetek nyugalomban. Úgy döntöttem sétálok egyet a parkig ( már ha megtalálom, elvégre azt sem tudom hol vagyok) ott pihenek majd visszajövök. Mikor végre sikerült megtalálnom a parkot. meglepődve láttam hogy teljesen üres volt amit nem is nagyon bántam. Legalább csend volt, ami most igazán jól esett. Olyan üres volt minden az utcák, a park , minden. Ez kissé aggodalommal töltött el, ám ez hamar elmúlt. Csak arra koncentráltam hogy pihenjek egy kicsit. Az idő hamar eltelt és az idő is kezdett lehűlni, látszott hogy ősz vége van már. Megindultam haza felé, ám kezdem egyre idegesebb lenni mert nem igen találtam a haza vezető utat, ráadásul nem sokkal később kutyák ugatására figyeltem felé.Lépteimet egyre csak gyorsítottam, nagy nehezen kihalásztam zsebemből a telefonom, amit Haza adott hogy ha valami lenne ezen tudom hívni. Gyorsan megkerestem a nevét és rányomtam a hívásra. Idő közben a kutyák megtaláltak és üldözi kezdtek én meg csak rohantam.
-Halo?-hallottam meg rekedtes hangját a telefonban.
-Ha..Harry nem tudom hol vagyok. - csuklott el a hangom.
-Te futsz? -csodálkozott
-Igen! Ez a másik, három hatalmas kutya üldözz. Harry segíts! Félek!- kezdtem sírni.
-Nem látsz utca táblát? Milyenek a házak?-kérdezte idegesen
-Minden ház sárga.-feleltem rémülten.
-Rendben megyek! -mondta és kinyomta
Teljesen kétségbe estem. Nem tudom mit kellett volna tennem. Csak futottam míg meg nem láttam egy sötét alakot a távolban. Göndör fürtjeiből fel is ismertem.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése